erdélyi
kertészeti portál







Erdélyi kertészeti cégkatalógus

































Top Gardening Exotic Flowers Plants  Seeds
All Gardening Sites




Gyógynövények "reneszánsza"
2007. augusztus 02. csütörtök
Share this!
ImageMiközben egyre bonyolultabb és drágább szintetikus szereket, készülékeket állít a gyógyulás szolgálatába a tudomány, az emberiség ősi, elsősorban növényekkel való gyógyító módszerei manapság egyre népszerűbbé válnak.



Hogyan látja, hogyan értékeli a „gyógynövények reneszánszát” a szakember, aki pályafutása során a természet e bőkezűen pazarolt, de nehezen kiismerhető ajándékaival foglalkozott? – tettük fel a kérdést dr. Csedő Károly akadémikusnak, a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem nyugalmazott doktorátusvezető professzorának.

Séta a botanikus- és a gyógynövénykertben

Valóságos oázis az egyetem botanikus kertje a júliusi kánikulában. Kövezett sétány kanyarog az árnyat adó fák között, amelyek környékén a teljes erdei növényzet megtalálható, de nem hiányoznak az egzotikus egyedek sem. Bár a hajdani pataknak és tavacskának csak a helye maradt, s az erdőből sem sikerült az elképzelt területet odacsatolni, hogy a városnak legyen egy méreteiben nagyobb botanikus kertje, megtekintése felüdülést jelent. Az egyetem udvarának az ellenkező oldalán található a gyógynövénykert, amely rendezett ágyásaival nem annyira vadregényes, de látványosságban vetekedik nagyobb testvérével. Az egykori hadapródiskola szénatárolója helyén kialakított kertet, ahol közel 130 növényt termesztenek, 1948-49-ben Kopp Elemér professzor elképzelése szerint ültették be. Külső egyharmad részét már Csedő Károly irányításával szántották fel és telepítették be azokkal a növényekkel, amelyeket a hátizsákjában cipelt a különböző vidékekről. A kertben ma az oktatáshoz szükséges, a kísérletbe vont valamint a meghonosítandó gyógynövények, illetve a kiveszőben levő egyedek virágoznak és teremnek. Bazsalikom, orvosi zsálya, rózsamuskátli, írisz, tavaszi hérics, izsóp, pohánka, articsóka, kerti kakukkfű, echinacea, féregűző varádics, édesgyökér, boglyas dercefű, rozmaring, kék iringó, fillérfű, levendula, menta, digitalis, angyalgyökér, tajtékzó szappanfű, gyapjas tisztesfű, üröm, homoki tövis, benedekfű, hunyor, vénasszony bűzlentyűje, palástfű… és sorolhatnánk tovább az érzékletes, ízes elnevezéseket, amelyek gyógyírt kínálnak számtalan betegségre. Az articsóka tízféle hatást rejt magában, a sötét színű mérges bogyóit már érlelő atropa belladonna története vadregényes. Kivonatát a XVIII. században olasz úrnők cseppentették a szemükbe, hogy kitágult pupillával szebbek legyenek – mondja kísérőm, aki minden növényről tud egy érdekes történetet.Így szinte fölösleges a kérdés, hogy a gyógyszerészszakma gyakorlása helyett miért választotta az egyetemi karriert. Szavaiból kiderül, hogy nyaranta Csík, Tölgyes, Gyergyó, Brassó környékére szerveztek gyógynövénygyűjtő utakat az intézetnek a háborúból visszamaradt Ford kocsijával, amelynek még a jobb oldalon volt a kormánya, s a hallgatók az úthoz szükséges benzinnel teli két benzineshordó tetején ültek. A nem kevés fizikai fáradsággal járó utakon szerette meg ezt a munkát, s 1953-ban tanára, Kopp Elemér, a gyógynövényismereti tanszék megalapítója (1948-ban) felajánlotta számára a gyakornoki állást. Karrierje fokozatosan ívelt fölfele, 1990-2000 között egyetemi tanárként a Gyógyszertudományi Kar Farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) és Fitoterápiai Tanszékét vezette, 1990-96 között a kar dékánja lett. 1997-ben a Román Orvostudományi Akadémia tagjává választották, 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett, s 2005-ben kitüntették a Professor Emeritus címmel, hogy csak a legfontosabbakat említsük a számos elismerés közül, amelyeket pályája során elért.

Táplálék – gyógyszer – fűszer

– Mit kell, mit érdemes tudnunk a gyógynövényekről? – A növények két csoportra oszthatók, a haszonnövényekre és a nem ismert, nem használt növényekre. A növényvilág 15 százaléka úgy pusztul ki, hogy azt sem tudjuk, mire lehetett volna alkalmas. A gyógynövények egyidősek az emberiséggel. Közismert, hogy az ember a növényekben találta meg első gyógyszereit. A táplálkozásra, az ételek fűszerezésére és a gyógyításra használt növények szerves egységet képeznek, s az emberi test felépülését, gyógyítását és az egészség megtartását szolgálják. Nehéz megállapítani, hogy egy növény – mint például a paprika – mikor táplálék, gyógyszer vagy fűszer, a mennyiségi viszonyok mellett ugyanis nagy szerepet játszhat a növény elkészítési módja, tárolása és felhasználási eljárása. Visszatérve a kezdetekre: az ősember a különböző sebek, sérülések, vese-, epegörcs miatti vagy egyéb fájdalmában a földön fetrengve megkóstolta a körülötte levő növényeket, gyökereket rágott, s így idővel megtanulta, hogy mi alkalmas a fájdalom csillapítására. Ahogy telt az idő, egyre több növényről tartották azt, hogy valamilyen gyógyhatása van, s a görögök már ezret ismertek. A középkorban végzett vizsgálatokkal azonban nem sikerült bizonyítani valamennyinek a gyógyhatását, és számuk ahelyett, hogy emelkedett volna, csökkenni kezdett. A kutatási módszerek időközben egyre javultak, de minél több hatóanyagot fedeztek fel, annál nehezebb volt azoknak a gyógyhatását megismerni és bizonyítani.

Méreg-e vagy gyógyszer?

– Ami rendkívül fontos, hisz néha a hatóanyag mennyiségétől is függ, hogy méregként vagy gyógyszerként hat. – Vannak növények – mint például a sisakvirág –, amelyek hatóanyaga nagyobb mennyiségben igen mérgező, kis adagban csökkenti a gyulladást, csillapítja a fájdalmat stb. A különösen hatásos gyógynövényekkel az a probléma, hogy mind nagyobb mennyiségben kezdik felhasználni, ami a megritkulásukhoz vezet, ezért sokat közülük ma már termeszteni kell, mint például a sárga tárnicsot vagy a genciana luteát… Érdekességként kell elmondanom, hogy az egyik kutatási témánk az észak-amerikai mediterrán övezetből származó Grindelia robustának az erdélyi Mezőségen való meghonosítása és termesztése, ami sikerrel járt. Érdekes növény, erős vírusellenes hatású és az asztmás betegek kezelésére is alkalmas.

Feltérképezték a gyógynövényállományt

– Ismeretes, hogy a MOGYE farmakognóziai katedrája jelentős szerepet vállalt az ország és különösen Erdély gyógynövényállományának a mennyiségi és minőségi felmérésében. Milyen eredménnyel? – Már a kar alapítását követően dr. Jablonkay István kezdte el, majd szervezett formában 1957-ben indult a fáradságos kutatómunka. Először a Csíki-medencét jártuk össze gyalog, gépkocsival, hogy a gyógynövényállományt feltérképezzük, és mintákat vettünk a hatóanyag hozzávetőleges mennyiségének a meghatározása érdekében. 1962-70 között dr. Rácz Gábor professzor vezetésével készült el a gyógynövényállomány mennyiségi és minőségi felmérése Hargita, Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód (Sió völgye), Brassó és Szatmár megyében, a Fogarasi-medencében és Dél-Dobrudzsában. A boróka (Juniperus) fajainak földrajzi elterjedését és illóolaj-tartalmának a meghatározását a Keleti-Kárpátokban a Prislop-hágótól kezdtem meg és a Déli-Kárpátokban, a Kazán-szorosban fejeztem be. 2003-ban készült el Dél-Hargita megye, majd 2004-05-ben a Csomád hegycsoport gyógy- és fűszernövényeinek mennyiségi felmérése és a Dél-Hargita megyei gyógynövények hatóanyag-tartalmának a vizsgálata. – Hány növényt ismer a farmakognózia professzora? – A 3000-ből 300-at. Sajnos, néha ki kell mondani, hogy nem tudom. Aki azt állítja, hogy mindent ismer, az nem mond igazat.

Összeállították a vöröslistát

– Hogyan jellemezné Románia gyógynövényállományát? – Az egyik leggazdagabb, európai viszonylatban is. Az országban termő növények 15-25 százaléka tartalmaz valamilyen gyógyászati célra felhasználható anyagot. Vannak kivesző, veszélyeztetett növények, amelyekről a Román Tudományos Akadémia Természetvédelmi Bizottsága alapos kutatómunka alapján összeállította a vöröslistát és kijelölte a legfontosabb teendőket.

Nagy üzleti érdekek

– A bevezetőben a „gyógynövények reneszánszát” említettük. Egyre több a szaküzlet, és a gyógyszertárakat is ellepik a szép színes csomagolású, rendkívül hatásosnak feltüntetett szerek. Valóban csodaszerekről van szó? Hogyan vélekedik erről a szakember? – Mióta a törvény megengedi, hogy a gyógynövény eredetű gyógytermékek, amelyeket táplálkozás-kiegészítőknek tekintenek, ne essenek a gyógyszerellenőrzés szigorú szabályai alá, számuk folyton szaporodik. A terápiás jelleg mellett igen nagy üzleti érdekekről van szó, és a kérdőjelet a készítmény minősége jelenti. Sajnos, ezeknek a szereknek az összeállításában nem mindig jól képzett szakemberek vesznek részt, sokan egyik napról a másikra váltak „gyógynövényszakértőkké”. A szép csomagolás és a reklám ellenére megtörténik, hogy a gyógynövény értéke elenyésző. Bár jelenleg a gyógynövények „reneszánszát” éljük, ez hanyatlani fog, ha nem megfelelően felkészült szakemberek játsszák a főszerepet, s a készítmények minőségi szempontból nem megfelelőek.

Csak a szakértőknek lenne szabad

– Aki a gyógynövényekkel foglalkozik, természetszerűen érdeklődik a népi gyógyászat iránt is, s a marosvásárhelyi egyetemen a gyűjtőmunkával is szervezetten foglalkoztak. – A népi természetgyógyászat évezredes tapasztalatokon alapul, de ma is nehéz megtalálni a módszert, amivel a hatóanyagot, a teljes hatásosságot bizonyítani lehet. A marosvásárhelyi gyógynövényiskola ellenőrizte az erdélyi népgyógyászatban használt növényeket, és körülbelül a 10-15 százalékukban lehetett a gyógyhatást bizonyítani. Aki jól ismeri, hogy mit mire használ, csak annak lenne szabad természetgyógyászattal, fitoterápiával (a növényekkel, növényi kivonatokkal való gyógyítás) foglalkozni. Az uniós előírások alapján az országok többségében pontos törvények szabályozzák, hogy mit és hogyan lehet tenni. A gyógynövényekkel való gyógyítás nagy előnye, hogy segíti a szervezetet a betegség legyőzésében, öngyógyító erejének (immunrendszerének) a helyreállításában, mivel több hatóanyag együttesen van jelen.

Mogyorólevél

– Életrajzában gazdag kutatói tevékenység szerepel, amit felsorolni is hosszú lenne. Melyek voltak a kedvenc témái? – Mivel nagyapám nagyon szerette a mogyoróbokrot, immár 30 éve a mogyorólevél kutatásával foglalkozom. Kivonatának eltarthatóságát kutatva az alumíniummal és cinkkel való komplexálás során sikerült egy olyan vegyületet előállítani, ami a romániai dezodorok alapanyagát képezte baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatása révén. Doktorátusi dolgozatomat 1962-ben a capsaicinnak a fűszerpaprika hulladékanyagából való előállításáról írtam. A capsaicin ízületi bántalmak gyógyítására, az étvágy javítására, az emésztés elősegítésére használható. 1990 után Máthé Imre, a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézete vezetőjének javaslatára az ajakosok családjának a kemotaxonómiai kutatását végezzük, amelybe a Román Tudományos Akadémia mellett a bolgár és a szerb kollégák is bekapcsolódtak. Nemrég ünnepeltük a magyar és a román akadémia közötti hatékony együttműködés 15. évfordulóját.

Aromaterápia

– Kedvenc témája, kutatási területe a gyógynövények illóanyag-tartalmának izolálása és meghatározása, s ebből következően az aromaterápia. Mire használhatók a különböző aromák? – Az illóolajoknak nyugtató, görcsoldó, emésztést javító, baktériumellenes, antibiotikus hatása van. A középkori templomokban a tömjénnel a levegőt fertőtlenítették, a szentelés során használt izsópnak baktériumellenes hatása van. Az aromaterápia során használt illóolajok hatása erősebb és hosszabb ideig tart. Mindez azonban egy külön beszélgetés tárgyát kellene képezze, amelynek során több dolgot pontosíthatnánk. E manapság divatos szerek esetében ugyanis jelentkezhetnek mellékhatások, túlérzékenység is.

Óriási jövőt látok benne

– Ha számításba vesszük a mezőgazdaságra vonatkozó európai uniós előírásokat, milyen jövője van Erdélyben a gyógynövénytermesztésnek? – Kopp Elemér professzor, a marosvásárhelyi tanszék alapítója, Páter Béla munkatársa volt, aki a kolozsvári agrártudományi egyetem tanáraként 1904-ben a világon először alapított gyógynövény-kísérleti állomást. Az ő elképzelésük volt, hogy a kisgazdákat segíteni kellene, hogy gyógynövényeket termesszenek, kezdetben két-három félét, aztán többet, egészen tízig, az értékesítést pedig szövetkezeti alapon megszervezni. Csíkban tíz éve biztatom a burgonyatermesztőket, hogy profilt kellene változtatni. A rendszerváltásig Romániában száz hektáron 40-50-féle gyógynövényt termesztettek, amit vissza lehetne állítani. Óriási jövőt látok benne, de csak akkor, ha az uniós követelményeket figyelembe véve fognak hozzá. Ahol téesz működött, ellenőrizni kell a talajt, hogy nincsenek-e permetezésre, gyomirtásra használt anyagok benne, amit a ma létező műszerekkel a gyógynövényben is ki tudnak mutatni. El kell fogadtatnunk környezetünkkel, az országgal, a világgal, hogy nem élhetünk növények, gyógynövények nélkül. Határozottan ki kell állnunk annak érdekében, hogy ne tegyék tönkre környezetünket. Gondoskodnunk kell a növényzet, főleg a gyógynövények védelméről, túléléséről, hogy szükség esetén betegségeinkben vagy azok megelőzésére növényi eredetű gyógyszereket tudjunk használni. A Föld lakosságának a 83 százalékát ma is a hagyományos gyógymódokkal, gyógytermékekkel kezelik, amelynek egyik okát a szegényes egészségügyi költségvetések jelentik. Elődeink munkáját itt, a Kárpát-medencében is újra kellene értékelnünk és a rendelkezésünkre álló növényeket a gyógyításra felhasználni. Elégedett vagyok azzal, hogy javaslatomra egyetemünk szenátusa elfogadta a fitoterápiának a tanulmányi tervbe való foglalását, amit 1992-től a szaktárca is jóváhagyott, s a gyógyszerészkaron kötelező, az orvosi karon választható tantárgyként szerepel.

Bodolai Gyöngyi,e-nepujsag.ro
Hozzászólások (0)add
Szólj hozzá Te is!
quote
bold
italicize
underline
strike
url
image
quote
quote
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley

security image
Írd be a képen látható karaktereket


Copyright 2007. All Rights Reserved.
busy
 
< Előző   Következő >