erdélyi
kertészeti portál







Erdélyi kertészeti cégkatalógus

































Top Gardening Exotic Flowers Plants  Seeds
All Gardening Sites




Hétvégente bezárnák a hipermarketeket a hazai termelők támogatása céljából
2014. február 20. csütörtök
Share this!
ImageFebruár 12-én a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában Marin Antonnak, a bizottság PNL-s alelnökének javaslatára egy olyan – az élelmiszertermékek forgalmazására vonatkozó 321/2009-es törvényt módosító – javaslatot vitattak meg, amelynek alapján a hazai termelők támogatása céljából hétvégente bezárnák a hipermarketeket.

A törvényt el kell törölni!

A javaslattevő szerint a hazai termelők és kereskedők nem tudnak megfelelően jelen lenni termékeikkel a hipermarketek polcain, ezért az intézkedéssel egyenlő versenyhelyzetet teremtenének a hazai és az importáruk között. A képviselő elképzelése szerint a nagyáruházakat szombaton 14 órától hétfőig zárva tartanák, ugyanakkor szorgalmaznák, hogy a piacokon olyan szaküzleteket hozzanak létre, ahol kizárólag hazai termelők árulnának. A felvásárlási áron is módosítanának, mert a szupermarketekben ezt az értéket a felvásárlási ár és a hozzáadottérték-adó teszi ki, ami azt az érzést kelti, hogy olcsóbbak a termékekek, holott a forgalmazást is kifizeti a vásárló, ugyanakkor a törvény arra kényszerítené a nagyáruházak működtetőit, hogy 30 helyett 10 napon belül fizessék ki a rendelt árut.

A képviselőházi tárgyaláson jelen levő Delia Nica, a Nagykereskedelmi Hálózatok Egyesületének elnöke úgy vélekedett, hogy nemcsak a módosítást kell elvetni, de az említett törvényt is el kellene törölni, mivel a szabad piacon az árat a kereslet-kínálat függvényében, a leszállítókkal történő közvetlen tárgyalások alapján állapítják meg, nincs szükség jogi irányításra, beavatkozásra. Delia Nica szerint Romániában a vásárlók általában inkább szombaton és vasárnap bonyolítják le a nagy bevásárlást ezekben az áruházakban, ezt bizonyítja az is, hogy a hétvégi áruforgalom eléri az összforgalom 30-40%-át, és a személyzet 15-18%-át foglalkoztatja. Ami azt jelenti, hogy egy ilyen intézkedéssel elsősorban személyzeti leépítés járna.

Valahogy úgy tűnik, hogy a törvénymódosító javaslattal a ló elé fogják a szekeret. A hazai élelmiszertermelőket nem az áruházak bezárásával támogatnák, hanem olyan előállítási feltételek megteremtésével, amelyek lehetővé teszik, hogy az elvárásoknak megfelelő minőségű és mennyiségű termékeket juttassanak el a vásárlókhoz, attól függetlenül, hogy ezeket a nagyáruházakban vagy kisebb üzletekben értékesítik. A mezőgazdasági támogatási rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a korszerű feltételeknek megfelelő farmergazdaságokat hozzanak létre és üzemeltessenek a gazdák, azonban, mint ismeretes, az őstermelők kevésbé használták ki a pályázati lehetőségeket.

Nem lehet megtörni a hipermarketek hegemóniáját

Dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke szerint a romániai gazdasági és mezőgazdasági politikára jellemzően a törvényhozás későn reagál azokra a helyzetekre, amelyeket a piac már kialakított. Az említett intézkedésekhez hasonló – a városi lakónegyedekben levő kis üzleteket védő – intézkedéseket azelőtt kellett volna meghozni, mielőtt a szupermarketek kialakították maguknak a piaci hegemóniát. Más országokban is van hagyománya és létjogosultsága a nagyáruházak mellett azoknak a kis üzleteknek, ahova a szomszéd házból szabadidőruhában leszalad a vásárló tejért, kenyérért.

Most –Marosvásárhelyen is, ahol az alig 140.000 lakosú városban közel tíz vegyes, illetve élelmiszertermékeket forgalmazó nagyáruház működik – nehéz valamiféle koherens üzleti politikát kialakítani, hiszen ezek az áruházak elsősorban egymással állnak versenyhelyzetben, ugyanakkor pedig közös érdekük, hogy leszorítsák a piacról a kis, lakótelepi üzleteket. Ha csak az árpolitikát nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyfajta kartellizáció alakult ki, ugyanis az lenne az érdekekük, hogy termékeikkel egymás árkínálata alá „licitáljanak”, azonban inkább egységes árakat alkalmaznak, amelyek néha valóban jóval alacsonyabbak, mint a kis üzletekben feltüntetettek.

A hétvégi zárva tartásnak anyagi vetülete is van. Az épületet akkor is kell fűteni, ha nincs „termelés”, a romlandó élelmiszereket tároló polcokat pedig hűteni kell. Ha nincs jövedelem abban az időszakban, veszteség keletkezik, amelyet az elbocsátásokkal lehet kiegyensúlyozni.

Ez pedig szociális gondokat idéz elő – mondta dr. Kelemen Atilla, majd hozzátette:
– Mérlegelnünk kellett volna, mielőtt képviselőtársam a javaslatát a bizottság elé tárja, hogy elindítunk-e egy ilyen harcot a nagyáruházak ellen, vagy sem, mert ezt a kérdéskört nem is tárgyaltuk meg alaposan képviselőikkel. Arról korábban beszéltünk a bizottságban, hogy miként kellene támogatni a termelői kört a piacra juttattásban – erre uniós támogatás is van –, de ezt sem igazán ösztönözte a hazai agrárpolitika.

Magyarországon évekkel ezelőtt a gazdák létrehoztak olyan ter-mékszövetségeket, amelyek kis tételbeni felvásárlóköz-pontokat, hűtőházakat működtetnek, s ahonnan minőségi termékekkel látják el akár a hipermarketeket is. Egy ehhez hasonló kezdeményezést szorgalmazott a gazdák egyesülete is a Nyárádmentén, mindeddig sikertelenül. Ha későre is, de a nyárádmagyarósi önkormányzat gondolkodik egy ilyen hűtőház létrehozásában. Dr. Kelemen Atilla szerint a gazdák még mindig nem szívesen társulnak a kommunizmusban megtapasztalt tsz-beli élmények miatt.

Másrészt pedig a hazai tapasztalat is azt igazolja, hogy ilyen társulások esetén, akik a szövetkezetek élére állnak, mindig megpróbálják „a saját fazakuk alá húzni a parazsat”, emiatt megrendül a bizalom a gazdák között. A begyűjtő központokban lehet egész évben tárolni a zöldségeket, gyümölcsöket, így biztosítható a szupermarketek folyamatos ellátása, több gazda képviseletében előnyösebb felvásárlási árat lehet elérni, és természetesen minőségi ellenőrzést is végezhetnek az áru átvételekor. Természetesen ezekből a központokból nemcsak a nagy, hanem a kis üzletek is beszerezhetnék termékeiket. Ez azonban termelői fegyelmet is igényel.

De ahhoz, hogy ez a rendszer vagy akár a kis üzletek hálózata működjön, megint csak koherens gazdaságpolitikára van szükség. Romániai gyerekbetegség – mondta a képviselő –, hogy amit az egyik kormány elindít, azt a másik beszünteti, ahány minisztere volt mondjuk a mezőgazdasági tárcának, annyiféle gazdaságpolitikát próbáltak meghonosítani. Nincs meg a gazdáknak az a kormánygarancia, amely biztosítaná a hosszú távú befektetést. Például az sem világos, hogy a családi gazdaságokat támogatjuk vagy a nagyobb farmok létesítését. Ezért nem jött létre eddig egy piacképes hazai termelői réteg, amely valóban fel tudja venni a küzdelmet a külföldi árukkal szemben.
– Nem hiszem, hogy az ilyen körülmények között született törvénymódosító javaslatot elfogadjuk – összegzett a képviselő.

Megfelelő minőség, mennyiség jó áron

A mezőpaniti Therezia Prodcom Kft. tejtermékeinek jelentős részét az ország nagyobb városaiban levő szupermarketekben is forgalmazza. A tejfeldolgozó üzemnek az évek során sikerült kialakítania a begyűjtő rendszert, és több mint 50 településről szállítják el a gazdáktól a tejet. Csergő Attila, a cég kereskedelmi igazgatója az általunk felvetett témával kapcsolatosan elmondta, a hazai termelők is bejuthatnak termékeikkel a szupermarketek polcaira, ha betartják a megfelelő minőségi, mennyiségi elvárást és árbeli megállapodást.

Az utóbbi pedig a legfontosabb, hiszen elsősorban a terméket ismertté kell tenni a vásárlók előtt, majd, ha megfelelő árban felkínálják a nagyáruházak beszerzőinek, akkor nyitott a kapu – mondja az igazgató, aki hozzáteszi, a termékeknek meg kell felelniük a törvényes előírásoknak, a nyersanyag-beszerzéstől a feldolgozáson át a forgalmazásig, ugyanakkor a minőségbiztosítási rendszerek egyikének (ISO stb.) is. Romániában az uniós előírásoknak megfelelően kétlépcsős rendszer van. Az egyik a kistermelőkre vonatkozik, amely bizonyos mennyiségi megkötéssel engedékenyebb, ugyanakkor a nagytermelők esetén alkalmazzák a szigorúbb előírásokat. Ezek bármely uniós országban érvényesek, és a fogyasztók védelmére be kell tartani – hangsúlyozza az igazgató.

– A szupermarketek hétvégi zárva tartásával nem támogatják a hazai termelőket, ellenkezőleg, többletforgalmat generálnak, ugyanis a legnehezebb a vásárlói szokáson változtani. Aki eddig úgy tervezte, hogy hétvégente vásárol egész hétre a nagyáruházakban, az továbbra is megteszi, így szombaton délelőtt lesznek zsúfoltabbak az üzletek. Gyakorlatilag ezzel serkentik majd a nagyáruházak áruforgalmát is. Vannak országok, ahol már alkalmazzák ezt az intézkedést, de semmi sem igazolja, hogy ezáltal több hazai terméket vásárolnak. Ha van megfelelő minőség, mennyiség jó áron, akkor a termék eladható. A termelőnek pedig mindegy, hogy hol, csak vásárolják a termékét! – mondta a kereskedelmi szakértő.

Újabb hipermarket nyílt

A nagyáruházak hozzáállását e kérdéshez mi sem bizonyítja jobban, mint az, ahogyan felkérésünkre reagáltak. Szerettük volna tudni az Auchan hipermarket marosvásárhelyi üzletvezetőjének a véleményét is, illetve arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen feltétellel és körülmények között vásárolnak termékeket hazai termelőktől. Varga Tiberiu, az áruház vezetője a bukaresti központ közkapcsolati osztályára irányított, ahol megkerestük Andreea Săvulescu külkapcsolati marketing szakreferenst. Több levél és telefonüzenet-váltás után azt válaszolta a szakreferens, hogy lapzártáig nem tudnak válaszolni kérdéseinkre, mert tegnap Piteşti-en egy újabb Auchan áruházat nyitottak.

Vajda György, www.e-nepujsag.ro
Hozzászólások (0)add
Szólj hozzá Te is!
quote
bold
italicize
underline
strike
url
image
quote
quote
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley
Smiley

security image
Írd be a képen látható karaktereket


Copyright 2007. All Rights Reserved.
busy
 
< Előző   Következő >